Farsangi maskarás mulatság / 2015.

Farsangi maskarás mulatság / 2015.

2015. április 26., vasárnap

A beszéd I.

Amit a nyelvelsajátításról tudni érdemes

Öröklött képesség?

A beszédfejlődés szakaszai

Miért nő a beszédhibás gyermekek száma?

A fejlődési diszfázia

Felismerhető-e időben a megkésett és akadályozott beszédfejlődés?

A megkésett és akadályozott beszédfejlődés okai

 

Bejegyzésünket az ABC Akadémia weboldaláról kölcsönöztük:
http://www.abcakademia.hu/beszed.html#abeszedf

 

Amit a nyelvelsajátításról tudni érdemes


Gyermeke a megszületés pillanatától kezdve nincs könnyű helyzetben – legalábbis, ami az anyanyelv elsajátítását illeti. Ki kell válogatnia az őt körülvevő hangok tengeréből az anyanyelve hangjait. Fel kell ismernie a szavakat, meg kell értenie azok jelentését, s – ha mindez még nem volna elég, - el is kell raktároznia ezeket okos kis kobakjában, hogy bármikor „előhívhassa” őket. A körülötte hemzsegő felnőttek beszédéből bonyolult szabályszerűségeket kell felismernie, később pedig magának is alkalmaznia kell ezeket.
Hogyan képes minderre az Ön gyermeke?

Öröklött képesség?

A nyelvelsajátítás kutatói különbözőképpen válaszolnak erre a kérdésre. Néhány kutató szerint a gyermek olyan speciális képességekkel, tudással születik, amelyek lehetővé teszik számára bármelyik nyelv gyors elsajátítását. Ezt a tudást nagyon gazdagnak vélik. Szerintük a gyermek már születése pillanatában rendelkezik egy ún. „nyelvelsajátító eszköz” –zel, mely bizonyos nyelvtani szabályokat tömörít magában. Szerintük tehát öröklött tényezők befolyásolják a gyermeki nyelvelsajátítást.
Mások a környezeti tényezők fontossága mellett érvelnek. Szerintük az általános mechanizmusoknak köszönhetően tanulja meg anyanyelvét a gyermek. Azaz az utánzás, a gyakorlás és a megerősítés szerepét hangsúlyozzák a nyelvtani szabályok kialakulásában. Gyermeke utánozza az Ön beszédét, ez  - természetesen – tetszik Önnek. Mosollyal, puszival, tapssal jutalmazza gyermekét. Ő ennek örül, s újra megismétli produkcióját. Tehát: gyakorol.
És végül vannak olyan kutatók, akik az öröklött tényezők és a tanulás fontosságát ugyanolyan fontosnak tartják, s e két tényező együttes hatásának tulajdonítják az anyanyelv elsajátítását.


A beszédfejlődés szakaszai

A beszédfejlődés legelső állomása a születés. Ez a csodálatos pillanat a gyermek legelső hangadását váltja ki – a sírást. Ő így reagál a külső világ kellemetlen ingereire. A síró hang hetekig szinte alig változik. Az első hónap végére azonban kicsit változatosabb lesz, így az anya tudja, hogy abban a pillanatban miért sír gyermeke: éhes-e, bepisilt-e, vagy egyszerűen csak egy kis dajkálásra van szüksége?

baba sírás6-8 hetes korban már különféle hangok adásával próbálkozik a gyermek. Ekkor kezdődik a gőgicsélés szakasza. Ha ebben a korban a környezet élénken reagál a gyermek „produkciójára”, akkor egyre több hangot fog produkálni.

A 3. hónaptól kezdődően jelenik meg a gagyogás. Ne ijedjen meg, ha esetleg olyan hangot is produkál gyermeke, amely a mi nyelvünkben nem használatos! Ebben a korban ez természetes. Csemetéje a beszédszerveivel való játszadozás közben fejleszti a beszédhez szükséges izmait. Minél többet gagyog, annál gyorsabban fejlődik beszédkészsége. Ez a beszédfejlődési állomás kulcsfontosságú gyermeke életében: ha a gagyogás valamilyen ok miatt abbamarad, az egész beszédfejlődési folyamat késéséhez vezethet.

baba játék6 hónapos kortól már észrevehetően csak azokat a hangokat produkálja a gyermek, amelyek az anyanyelvére jellemzőek. Minden cselekedetét (pl. a játékát) gagyogással kíséri, s próbálja utánozni környezete beszédének hangsúlyát.

12 hónapos kor körül jelennek meg az első szavak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ekkor kezdi megérteni a szavak jelentését. A beszéd megértése megelőzi a szavak kimondását. Gyermeke már 1 éves kora előtt megérti a hozzá intézett kéréseket, tiltásokat. Egytagú szavakat kezd használni (pl. „pa” – papucs), majd e szótagokat ismételgeti. 1 éves kora körül érkezhet el oda gyermeke, hogy szavakat használjon, melyek tulajdonképpen egyszavas mondatoknak is tekinthetők.

18 hónapos korban a gyermekek jellemzően már 2,3,4 szavas mondatokat használnak. A beszéd megértése is tovább finomodik. Biztosan Ön is tapasztalta már, hogy gyermeke ebben a korban fokozottabban érdeklődik környezete iránt. Először beköszönt a „Mi ez?”, majd ezután a „Miért?” korszak.

bicikli3 éves korra alakul ki tulajdonképpen az anyanyelvre jellemző hangrendszer. Előfordul, hogy a hangok ejtése sok esetben még nem pontos. Ez természetes jelenség: élettani pöszeség. 4,5 – 5 éves korra ez önmagától megjavul. Ha nem, akkor érdemes logopédus szakember segítségét igénybe venni. Az is megeshet 3 éves kor körül, hogy a gyermek nem beszél folyamatosan, beszédében ismétlések (egy-egy szótag ismétlése) figyelhetők meg. Ez nem igazi dadogás, az életkor előrehaladtával elmúlhat.

A beszédfejlődés következő mérföldköve az iskolába lépés idejére tehető. 6 éves korban még ugyan a beszédét nem tudatosan szerkeszti. Az alsó tagozatban a fogalmazásoknak köszönhetően tovább csiszolódik stílusa.

Serdülőkorban változik a személyiség, s ez kihat a beszédre is. Jellemző, hogy ebben a korban megnő a beszéd sebessége, s megjelennek az érzelmi tartalmak is.


Minden gyermek más és más

Nem így alakult gyermeke beszédfejlődése? Ne essen kétségbe! Minden baba más és más. A babák több hónapos különbséggel kezdenek gurulni, kúszni, mászni stb. A beszédfejlődésben a különbség gyakran években mérhető!
Sok esetben tapasztalom, hogy akár 1-2 évet is késik egy-egy gyermek beszédének megindulása. Mi lehetett ennek az oka? Szerencsésebb esetben a kis lurkó egészen egyszerűen nem akart beszélni 3 éves koráig. Akkor aztán rögtön szép kerek mondatokban fogalmazott. Előfordult azonban, hogy a gyermek előtt nem volt megfelelő beszédpélda, nem volt, akit utánozzon, ezért a beszéd nem tudott megfelelő ütemben fejlődni.
S néha az is megesik, hogy a gyermeknél hallási probléma áll fenn. Épp ezért érdemes fülészeti vizsgálaton átesni, ha nehezebben indul meg gyermeke beszéde.

Miért nő a beszédhibás gyermekek száma?

Felgyorsult életünknek számos pozitívuma mellett egyik árnyoldala, hogy kevesebb idő jut gyermekeinkre. Elmaradnak, vagy rövidülnek a nagy családi beszélgetések, amelyek kiváló táptalajt kínáltak az anyanyelvi fejlesztésre. Ezeken az alkalmakon ugyanis a gyermek nem csak szemlélőként vett részt, hanem aktívan bekapcsolódhatott a társalgásba, ezáltal gyakorolva a beszédet. Használhatta újonnan megtanult szavait, gyakorolhatta a hangok kiejtését.TV
Egyre gyakrabban tapasztalom, hogy az esti mese felolvasása helyett a szülők beraknak egy videó kazettát vagy egy DVD filmet a lejátszóba, mondván, hogy nincs idő a mesélésre. Pedig a tévézés nem pótolja az élőszóban elmondott mesét. Nem készteti gyermekét fantáziájának megmozgatására, hiszen mindent készen kap. Ráadásul itt lehetőség sincs a párbeszédre: ha valamit nem ért meg a gyermek, nem tudja senkitől megkérdezni, hiszen a televízió nem válaszol.
Pedig a beszéd mindennek az alapja. Ha közölni akarunk valamit, meg akarjuk értetni magunkat, akkor érthetően, megfelelő szavakat használva kell kommunikálnunk. Ha gyermekének sikerélménye van a beszéddel kapcsolatban, megértik őt, akkor nő az önbizalma. Sikeresebb lesz az életben. S persze az olvasás és írás elsajátítása is lényegesen könnyebb azok számára, akik jól beszélnek. Aki szóban könnyen meg tudja fogalmazni gondolatait szóban, írásban is könnyebben boldogul.


A fejlődési diszfázia

Ez az elnevezés a beszéd elsajátításának nehézségére utal. Azon képességek eltérő fejlődését, hiányosságait jelzi, amellyel a nyelvi információkat felfogja, feldolgozza és nyelvi szándékait kifejezi.

Megjelenési formái

A nyelvelsajátítás egyik legfontosabb építőköve a beszéd észlelése. Természetesen a gyermekek gyakorlatilag soha nem fogják azt mondani, hogy „Nem értem”, még kevésbé: „Nem tudtam felismerni”. Felnőttként azonban nemegyszer felfigyelünk a gyermekek olyan reakcióira, amelyek a beszéd észlelésének nehézségéről árulkodnak: nem adekvát válaszok, hibás feladatmegoldás vagy teljesítési bizonytalanság. Az alábbiakban azokat a legfontosabb megjelenési formákat sorakoztattam, amelyek a feldolgozó rendszer zavarára utalhatnak.
  • Előfordul, hogy a gyermek azt mondja: „Nem hallom.” Ez a kijelentés egyértelműen az ép hallás kérdését veti fel. Ha azonban – hallásvizsgálat elvégzése eredményeként – azt tapasztaljuk, hogy a klinikailag mért hallásküszöb az ép tartományba esik, felmerül a beszédészlelési zavar diagnózisa. Az ép hallás ugyanis nem jelenti egyszersmind az észlelési folyamatok épségét is.

  • Gyakoribb tünet, hogy a gyermeknek többször szólnak, s látszólag „nem figyel”, az adott feladatot hibásan hajtja végre. Ilyenkor rendszerint fel sem merül annak a gondolata, hogy a hibás eredmény a gyermek észlelésének zavarából, hibás működéséből adódott. Pedig – tapasztalataim szerint – gyakran ez áll a „nem figyelés” hátterében.

    beszéd


  • Jellegzetes tünet, amikor a gyermek gyakran „visszakérdez”.

  • A beszédfeldolgozó mechanizmusok zavarai sok esetben viselkedési problémákban öltenek testet. Az óvodás gyermek „rosszalkodik”, az iskolás „ mást csinál, mint amit kell”, de jellegzetes tünet lehet az is, ha a gyermek feltűnően visszahúzódó.

  • Nemegyszer előfordul az a jelenség, hogy a gyermek „túl játékosnak” tűnik.

  • Ritkábban tűnik fel a szülőknek, hogy a gyermek beszédfejlődése lassabb, szókincse szűkebb, mint az az adott életkorban elvárható lenne.

  • A gyermek nehezen sajátít el „új” szavakat, s az átlagosnál jobban torzítja őket.

  • A beszédészlelés leggyakoribb megnyilvánulási formája az iskoláskorúaknál az olvasászavar. Az olvasás elsajátításában jelentkező zavarok több, mint 70%-ban a beszédfeldolgozó rendszer különféle mértékű zavarára vezethetők vissza.

A beszédészlelés zavara hatással van:

  • az artikulációra
  • a szókincs alakulására
  • a nyelvtani szabályszerűségek felismerésére.


Mindezek miatt az alábbi következményekkel jár:

  • a szegényes szókincs
  • az írott nyelv elsajátításának nehézsége (olvasás- és írászavar)
  • helyesírási nehézségek
  • idegennyelv-tanulási problémák
  • memoriter (kívülről tanulás) nehézsége 

Felismerhető-e időben a megkésett és akadályozott beszédfejlődés?

Az ilyen beszédproblémával küzdő tanítványaim szülei így emlékeznek vissza gyermekük első életévében produkált beszédére: „Kevesebbet gagyogott, mint a testvére”, „Gagyogása olyan egyhangú és sivár volt”, „Nem is igazán figyelt a mi beszédünkre”.
Ezen tünetek mellett jellemző még, hogy az első pár szó megjelenése után megtorpanás tapasztalható: hosszú ideig csak ezt a néhány szót használják, nem gyarapodik tovább szókincsük egészen 3 éves korukig. Aztán szép lassan egyre több szót kezdenek használni, sajnos gyakran helytelenül: a szavakat pöszén ejtik, a hosszabb szavakat megrövidítik. Rövid, egyszavas mondatokat használnak 4-5 éves korukig. Később már igyekeznek hosszabban kifejezni gondolataikat, de előfordul, hogy nyelvtanilag helytelenül.

A megkésett és akadályozott beszédfejlődés okai

Sok szülőben megfogalmazódik a kérdés: „Miért pont az én gyermekem?” „Mit csináltam rosszul?”
Az okok között az öröklés kiemelkedő jelentőségű. A kutatások ugyanis azt bizonyítják, hogy az ilyen beszédhibával küzdők családjában igen gyakran találnak – főként apai ágon – olyan embereket, akik korábban szintén beszédkésési problémával küzdöttek.
A terhességi és a szülési traumák is okozhatják a beszédkésést: a kissúlyú koraszülöttek szülés közben és utána is sokkal társassérülékenyebbek. Nem beszélve arról, hogy ha szülés közben az agy beszédközpontját valamilyen sérülés érte, az már önmagában is a beszéd fejlődését gátló tényező.
A szoptatásnak nagyon fontos szerepe van a beszéd fejlődésében. Szopás közben ugyanis a beszédhez szükséges izomzat erősödik, fejlődik, ügyesedik.
S végül utoljára hagytam a legfontosabbat: a környezetet. Nagyon fontos, hogy a gyermeket beszélő emberek vegyék körül (ne televízió!). Az ilyen problémával küzdő gyermekek körében ugyanis gyakran találkozom a beszédnevelés elhanyagolásával. Pedig a beszéd megjelenésének időpontja sokkal inkább a környezettől függ, mint az intelligenciától. Ha a környezet nem, vagy alig nyújt példát a beszédre, annak utánzására, a gyermek beszéde nem fog fejlődni.


A következő bejegyzésünkben a cikk második felét fogjuk közölni. Tartsatok velünk!
(Pöszeség
Megelőzhető-e a pöszeség?
A dadogás
Hogyan viselkedjen dadogó gyermek szülőjeként? Segíthet-e gyermekén?
Gyors beszéd vagy hadarás? Milyen beszédtüneteket produkálnak a hadarók?
Az afázia típusai)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése