Farsangi maskarás mulatság / 2015.

Farsangi maskarás mulatság / 2015.

2013. február 18., hétfő

Bálint napján

Csöppnyi szeretet 

 

Mi, magyarok Bálint napot ünneplünk, s igenis van múltja a kultúránkban. Így "angyalkás" hagyományainknak megfelelően idén is csöppnyi kedvességgel készültünk a szülők számára. 

 
















A további képek megtekinthetőek a webalbum Bálint-napi albumában

Bálint-napi hagyományaink:

"Magyar népi hiedelmek is kapcsolódnak e naphoz. Bálint napon, ha hideg, száraz az idő, akkor bőséges termés várható, s ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó időre lehet számítani.
Ez a nap a tavasz közeledtét jelzi. Ezért is mondták, hogy ha ekkor a vadgalambok visszatérnek, akkor közel a tavasz.

gal.jpg Ekkor választanak párt a verebek – tartották régen. Bálint napján szokás volt a madarakat etetni, meg a tyúkokat is ekkor ültettek, hogy sok legyen az aprójószág. Gyümölcsfacsemetéket is ültették, a fákra pedig termékenységvarázsló céllal perecet, aprósüteményeket aggattak. Napkelte előtt pedig szintén termésbővítő szertartásként a szőlőtermesztők megkerülték a szőlőt és megmetszették a föld négy sarkán a tőkéket. "csíkot söpörtek", vagyis utat vágtak az udvaron, s a sávba gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak ki a vadmadaraknak, de ez csak egy napig tartott! A Balaton-felvidéken Bálint napkor hajnalban a gazdák megkerülték a birtokot, hogy a madarakat távol tartsák a szőlőtől, és  ugyanezzel a szándékkal metszették meg a szőlő négy sarkán a tőkéket
 A naphoz kapcsolódó babonák legtöbbje fiatal lányoknak házasodási szándékához kapcsolódott. Ezen az estén ugyanezek a fiatal lányok babérleveleket szúrtak párnájukba, négyet a párna négy sarkába, egyet pedig a közepébe. E praktika segítségével megálmodták, hogy ki lesz a párjuk, vagy mátkájuk. Az igazán elszántak semmitől sem riadtak vissza:  a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, s megláthatták leendő férjüket (mit csináltak eközben a legények? A temetőt járták?). Következő lépésben olyan almát kellett keríteni, melynek kilenc magva volt.A gyümölcsöt elfogyasztását követően a magjait titokban bele kellett szórni a kiszemelt férfiú zsebébe. Vajon milyen volt a szívtipró fiatalemberek zsebe ilyenkor?"

Forrás: http://netfolk.blog.hu/2013/02/14/balintokrol_szerelemrol_es_egyeb_nyavalyakrol

Kiszézés és télűzés

Fusson el a tél!



Haj, ki kisze, haj! Süss be hozzánk fényes Nap!
Haj, ki kisze, haj! Süss be hozzánk fényes Nap!
Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget!
Haj, ki kisze, haj! Süss be hozzánk fényes Nap!

Február 12-én elkészítettük a csoport idei kiszebanyáját, s tízórai után el is égettük a szabadban! Előtte még a gyerekek megreptették a csoportszobában, egymás kedvére bolondoztak vele!
Az udvaron aztán hangosan skandáltuk télűző mondókánkat, s bizony fusson a tél nagyon messzire! 


"Ég a kisze, lánggal ég,
Bodor füstje felszáll,
Tavaszodik, kék az ég,
Meleg a napsugár.
Mire füstje eloszlik,
A hideg köd szétfoszlik,
Egész kitavaszodik." 









A télűzésről készült képek a webalbumban megtekinthetőek itt

2013. február 12., kedd

Farsang 2013.

Maskarás mulatozás


"Elegünk van már a télből,
Hóból, fagyból, hideg szélből,
Jöttünk vígan maskarában,
Télbosszantó maszkabálba!

Szóljon zene síppal,dobbal,
Fusson a tél vándorbottal!
Jöjjön tavasz hívó szóra,
Házunk előtt nyíljon rózsa!

Aki itt van, mind erre vár,
Kezdődjék már a karnevál! "


Február 8-án tartottuk farsangi maskarás mulatságunkat! Reggeli után átöltöztek a gyerekek, mindenki magára öltötte farsangi jelmezét! Csak ámultunk, s bámultunk! Nagyon ötletesek és kreatívak voltak az anyukák, többen is házilag készültek fel! Fotózkodtunk, verset mondtunk, majd elfogyasztottuk a finom farsangi fánkot is! Jó hangulatban, mókásan búcsúztattuk a téli időszakot!
A képek bekerültek a webalbumba:
Farsangi maskarás mulatság képekben


2013. február 7., csütörtök

Finomságok napja

Torkos csütörtök 2013.

 

Kedvünkre kóstolgattunk.


Jancsi, a bohóc

 Farsang derekán

 

Gazdag Erzsébet: A bohóc köszöntője   

 

Jancsi bohóc a nevem
Cintányér a tenyerem.
Orrom krumpli, szemem szén,
Szeretném ha szeretnél!

Velem nevetsz, ha szeretsz,
Ha nem szeretsz elmehetsz!

Szívem, mint a cégtábla,
ruhámra van mintázva.
Kezdődik a nevetés, 
Tíz forint a fizetés.
Ha nincs pénzed, ne nevess.
Azt nézd innen elmehess!


2013. február 5., kedd

Eleség II.

Cinkegolyó készítése



Pénteken cinkegolyó készült angyalkáink kezecskéi között, illetve egy függesztő, amelyre az élelmeket ki lehet akasztani.

Először összedolgoztuk az felolvasztott zsiradékot az eleségnek szánt magvakkal, majd a mélyhűtőbe helyeztük rövid időre, amíg a zsiradék újra megkötött. Ezután már könnyedén gyúrható, alakítható volt. Gömböket formáztunk, amelyeket ezután leszabott hagymazsák hálójába kötöztünk, s akasztóval is elláttuk.



Bendegúz meg is szagolta, majd nyugtázta, hogy egészen biztosan ízleni fog a madárkáknak!

Gondoskodás telelő madárkáinkról, a hét eseményeiről készült képek bekerültek a webalbumba, megtekinthetőek itt!





2013. február 1., péntek

Kisokosok III.

A következő cikket is szívesen ajánljuk figyelmetekbe, mindenképp figyelemre méltó!
 

Iskolai agyrém - mi áll a tanulási zavarok hátterében?

Rohamosan növekszik a tanulási problémákkal küzdő gyerekek száma. A hiperaktivitás, a figyelemzavar, a diszlexia fogalma mára bekerült a köztudatba. Egyre többször, egyre pontatlanabbul használjuk a divatos szakkifejezéseket, miközben a jelenség valódi okairól mintha senki nem akarna tudomást venni...
Az információs társadalom korában olyan hatalmasra duzzadt az elsajátítandó ismeretmennyiség, hogy ha valaki nem tanul meg rendesen olvasni, számolni menthetetlenül lemarad. A legtöbb szakmához legalább középiskolát kell végezni, bonyolult gépeket kell üzemeltetni, eligazodni az adózási, vállalkozási szabályok között, a számítógép kezeléséről nem is beszélve. Soha annyira nem volt szükség az iskolában szerzett ismeretekre, mint ma.

Egyenetlenül fejlődő képességek
A gyerekek 20-30%-ának azonban komoly gondot jelent a tanulás, azaz minden harmadik gyereknél a pedagógus vagy a szülő valamilyen akadályozottságot, nehézséget észlel. A problémák jelentős része első osztályban, az olvasás tanulásakor jelentkezik. A vizsgálatok azt mutatják, hogy nagyon kevés a valóban diszfunkciós gyerek, azaz akinél kimutatható, hogy valamilyen agyi működési zavar okozza a tanulási vagy magatartási zavart. A legtöbbjüknél inkább arról van szó, hogy a különböző képességek széttartóan fejlődnek, bizonyos területe-ken érési lemaradás jelentkezik.
A gyerekek tehát ugyanolyan aggyal születnek, mint a szüleik és a nagyszüleik, viszont teljesen más környezetben és más nevelési elvek szerint élnek, mire bekerülnek az iskolába. De vajon melyek azok a tényezők az életmódunkban, amik összefüggésbe hozhatók a tanulási zavarokkal?

Általános „nevelési zavar"
A Budai Gyermekkórház ambulanciáján a tanuláshoz szükséges képességek, a figyelem, a memória zavarainak diagnosztizálásával, illetve ezek fejlesztésével foglalkoznak. Dr. Donauer Nándor, a kórház neuropszichológusa azt állítja, hogy a viselkedészavaros, magatartászavaros gyerekek mögött „nevelés-zavaros" felnőttek állnak.
„A mai szülők mindig több dolgot csinálnak egyszerre. Főzés közben tévéznek, vacsora köz-ben interneteznek, társasjáték közben telefonálnak. Szinte megtanítják a figyelemzavart a gyerekeknek. Az inger-hajhászásnak, az információk és az élmények állandó csábításának a fel-nőtt sem tud ellenállni, és ezt másolják le a gyerekek is. Valóságos életmódkultusz alakult ki, amibe nehezen illeszthető be a gyerek. A felnőtt ingerült, hajszolt, türelmetlenül fordul a gyerek felé. Semmiről nem akar lemaradni, miközben képtelen átélni a gyerekkel való együttlét örömét."

Az anyanyelvi fejlesztésből eltűnik az anya
Ahhoz, hogy az idegrendszer megfelelően fejlődjön, nem tudatos fejlesztésre volna szükség, hanem valódi, a gyerekre figyelő együttlétre. Közös házimunkára, szöszmötölésre a kertben, és nagyon-nagyon sok beszélgetésre, élő szóval elmondott, átérzett mesélésre.
„Az ölbe vont gyerek szinte észrevétlenül tanulja meg a fókuszált figyelmet mesehallgatás közben - mondja Dr. Donauer Nándor. „Lebecsüljük a jelentőségét, pedig az élő szöveg meg-értése kulcsfontosságú lesz az iskolában. Ma már tudományos tény, hogy a rendszeres élő mesehallgatás semmi mással nem pótolható mértékben fejleszti a tanuláshoz szükséges képességeket. Óriási tévedés, hogy a mesefilm be tudja tölteni ugyanezt a szerepet, ugyanis teljesen máshogy dolgozza fel az agy a látott és a hallott élményeket.

A számítógépes játékok, a kontrollálatlan tévézés nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuláshoz szükséges képességek aránytalanul, kiegyensúlyozatlanul fejlődjenek. Míg az életvitel-szerűen tévéző gyerekek téri-vizuális memóriája fejlett lesz, a verbális emlékezeti kapacitásuk lényegesen szűkebb. Nagyon sok esetben a diszlexiáért az a vizuális ingeráradat tehető felelőssé, ami ma már egyre több családban természetes."

Miért pont az olvasás?
Az egyenetlen fejlődés jelei már az óvodában tetten érhetők lennének, mégis az olvasástanulás során jelentkeznek a legmarkánsabban a problémák. Nem csoda, hiszen az olvasás az egyik legbonyolultabb, legösszetettebb agyi tevékenység, közel negyven elkülönült agyterület összehangolt munkájára van hozzá szükség. A beszéddel kapcsolatban vannak olyan öröklött génjeink, amelyek segítenek a beszédértés, beszédképzés kialakulásakor, de az olvasáshoz nincsenek ilyen "előhuzalozott" területeink. Ez az oka annak, hogy az olvasási készséghez szükséges automatikus folyamatok lassan, fáradtságos munkával, rengeteg gyakorlással alakulnak ki.
Eddig is nehéz volt olvasni megtanulni, most azonban a diszlexiát már járványként emlegetik, a figyelemzavar pedig szinte általánosnak mondható. A normális intelligenciahányadossal rendelkező gyerekek között is gyakori, hogy valamilyen részképesség-zavar akadályozza a tanulást. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a gyerekek félni kezdenek attól, ami nem megy, az állandó szorongás és frusztráció pedig egyéb magatartászavarokhoz vezet, ami tovább nehezíti a pedagógusok és a szülők dolgát.

Kényelem és súlyos érzelmi terhek
Péter Zsuzsanna a Nádasdy Kálmán Alapfokú és Művészeti Iskola tanítónője szerint sokszor a szülő akadályozza a gyereket a fejlődésben azzal, hogy mindent megcsinál helyette. „Paradox helyzet, hogy a reggeli időhiányban még a sapkát is a szülő adja a gyerek fejére, tépőzárral és cipzárral egyszerűsíti az életet, aztán komoly összegeket fizet egy fejlesztő játszóházban, ahol a gyereknek cipőt kell fűznie és megtanítják masnit kötni."
A modern gyerek nem hímez, nem morzsol kukoricát, nem farag, nem gyúr kenyeret a mindennapi élet részeként, a szabadidős tevékenységek sok családban a tévézésre redukálódnak. Az iskolában az is érezhető, hogy a gyerekeknek nincsenek otthoni feladataik, nem alakul ki felelősségérzetük, mert vagy a szülő, vagy a háztartási gépek mindent megcsinálnak helyettük.

„Ugyanakkor a mai gyerekek súlyos terheket cipelnek, hiszen rengeteg az érzelmileg zaklatott család, az agyonhajszolt, türelmetlen szülő" - állítja Péter Zsuzsanna. „A tévével, az internettel, az okos-telefonnal túlingerelt gyerekek szorongása, az otthonról hozott érzelmi feszültség, a mozgáshiány garantálja, hogy a gyerek nem tud úgy koncentrálni, teljesíteni az iskolában, ahogy elvárják tőle."

Az iskola alkalmazkodik
„Ma már a figyelem fejlesztésére is gondot kell fordítani az első osztályokban, de ezt még nem tekinteném igazi figyelemzavarnak" - mondja Péter Zsuzsanna. „Többször, megszakítom az óra menetét, mozgással kombinált mondókákkal terelem vissza az elkalandozó gyerekeket. Megpróbálok egy kis humort csempészni az órába, hogy a betűtanításhoz szükséges pontos, aprólékos munkához kedvet ébresszek. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekek ún. hangoztató-elemző-összetevő módszerrel tanuljanak meg olvasni, így az enyhébb olvasási nehézségek kialakulása megelőzhető. Mivel gyógypedagógus és alapozó mozgás-terapeuta is vagyok, az idegrendszer éretlenségére utaló lemaradásokat a testnevelés órába beépítve, egyénre szabott alapozó mozgásterápiás eszközökkel próbáljuk behozni."
Azoknál a gyerekeknél, akiknél részképesség zavarra utaló jeleket észlel a pedagógus, az iskola kikéri a nevelési tanácsadó segítségét, szakvéleményét is. Miután nevesítették a problémát, a tanítónő munkáját logopédus, fejlesztő pedagógus segítheti az iskolán belül, hogy a lemaradást közös erővel ledolgozzák. Súlyosabb esetekben sem kell elhagyni a gyereknek az iskolát, sőt általában az osztályát sem. A szakértői bizottság által sajátos nevelési igényűnek ítélt gyerekeknek ugyanis kötelező gyógypedagógust biztosítani, aki részben a tanítási időn belül egyénileg foglalkozik az érintett gyerekekkel. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy az alap tantárgyakat ezek a gyerekek is a többiekkel együtt - differenciáltan - tanulhassák.
„A differenciáló pedagógiai módszerek bizonyos korlátok között tudnak hatékonyan működni" - mondja Péter Zsuzsanna. „Legfeljebb 20 fős osztálylétszám volna ideális ahhoz, hogy 2-3 sajátos nevelési igényű gyerek mellett is lehessen haladni. Amikor a gyerekek ennyire különböző képességekkel érkeznek az iskolába, elengedhetetlennek tartom, hogy a pedagógusok maguk választhassák meg a módszereiket. A pedagógiai szabadságra, az empátiás készségre, a kreativitásra nagyobb szükség van, mint valaha. Muszáj az egyes gyerekekre szabnom az eszközeimet, különben nem boldogulok."

Alapozó mozgás terápiaA kisgyerek fejlődése a mozgásból indul, a nagymozgásoktól halad a finommozgás, majd a beszéd felé, amin később az olvasás és az írás is alapul. Ha a mozgásfejlődésben lemaradás van, vagy kimarad egy-egy mozgásfejlődési szakasz, az akadályozza az agyösszerendezett működését, végső soron az olvasás- és íráskészség problémamentes kialakulását is. A terápia végighalad a fejlődéstani nagymozgásokon a fejemeléstől, a kúszáson, mászáson keresztül a járásig, majd a finommozgásokig. Segít elérni a gyerekeknek azt az idegrendszeri érettséget, amire első osztályban az olvasás és írás elsajátításához szükségük van.

Aki többet szeretne megtudni a módszerről, keresse fel az Alapozó Terápiák Alapítvány honlapját.
Forrás:
Nők Lapja - Évszakok (Kocsis Kata)
www.kocsiskata.hu